A tetőkert
Az Építési
Szabályzat leghangsúlyosabb eleme az épületek hővédelme, ami a hőszigetelést,
mint a fő energiamegtakarító tényezőt kezeli. Jelentős mennyiségű hő szökik meg
az épületből a falak és ablakok hővezetése okán, de legalább ekkora a tetőn
keresztül a szabadba jutó hőmennyiség is. Ez télen a fűtési, a meleg évszakban
pedig a hűtési energia (légkondicionáló) számlákban kézzelfoghatóan
jelentkezik.
A hőveszteség csökkentésére jelentek meg a nagytérfogatú, rossz hővezetésű
falazóanyagok, (Ytong, Liapor stb.) a különféle hőszigetelő vakolatrendszerek (Dryvit,
Lb Knauf. stb), a termo ablaküvegek stb. Az épületek tetejét hőszigetelési
szempontból csak a tetőtér beépítés általános elterjedésével kezdték
megfelelően kialakítani. A szarufák közét kő- és üveggyapot paplanok
alkalmazásával tették hősszigetelőbbé, de az ácsolat szerkezeti elemei megannyi
hőhídként rontották hatásfokukat. A tetőterek ácsszerkezetének statikai okokból
is minél kisebb tömegűnek kell lennie, tehát minél kevesebb anyagot lehet oda
beépíteni. A tetőhéjalások anyaga tömörsége folytán pedig igen jó hővezető,
ezért nem sokban járul hozzá a hőszigeteléshez.
Elődeink válasza a nagy vastagságú nád- és zsupptető alkalmazása volt, az
épületeket pedig részben a talajba ásva alakították ki. A kis teherbírású és
emiatt vastag szerkezetű vályog, valamint vegyes (kő és agyag) falak jó
hőszigetelést biztosítottak. A hidegebb hegységi tájakon még inkább igyekeztek
a hegyoldalba süllyeszteni a házakat, és vastag kőlapokat tettek a tetőre a
téli hideg ellen. A hideg csapadékos területeken a tetőre vastag földréteget is
hordtak, ami a nyári időszakban a helyi növényzettel bezöldült.
A nagyon meleg és száraz éghajlatú tájakon a lapos tető a jellegzetes megoldás.
Ez a lapos tető vastag agyagrétegből készült, és mivel a kevés csapadék nem
okozott gondot a lakók idejük nagy részét a tetőn töltötték. Oda ládákban,
edényekben növényeket telepítettek árnyékolási, díszítési céllal. Ezek az ősi,
magától értetődő megoldások idővel, könnyebb épületszerkezetekkel kerültek
kiváltásra. A középkori épületek zömmel kőből épültek, a faanyag a fűtéshez meg
még bőven rendelkezésre állt.
Később az épületek fűtésének növelésével elégítették ki az emberek hő, azaz
komfort igényét. A középkor végén jelentkező füstködök voltak az első intő
környezetvédelmi jelek, a napjainkban globális gondot jelentő üvegházhatás
kialakulásához vezető úton.
Mára elfogadottá vált, ha már fűteni és hűteni, azaz megfelelően temperálni
kell a lakásokat akkor azt minél kevesebb energia felhasználásával tegyük. A
korszerű, energiatakarékos fűtési rendszerek alkalmazása mellett legfontosabb
feladat a termelt hőnek az épületben való benntartása. Ezt a falazat
hőszigetelése mellett a tető jó hőszigetelésével lehet biztosítani. Ha ezt az
amúgy kihasználatlan tető hasznosításával érjük el, akkor hamar felmerül a tető
környezetbarát módón való kialakításának gondolata is.
A mai csillagos egekbe szökő telekárak miatt a kertet amúgy sem könnyű az
épület körül kialakítani, ezért a természetutánzó "zöld" tetők
megjelenésével egy időben a tetőkertek is megjelentek. Így került a kert a
fejünk fölé!
Az első automatikus tetőkertek a lakótelepi házak lapos tetején, a szél által
odahordok magokból maguktól kialakultak. Mindnyájan láttunk ilyen több méteres
fákat a házak tetején, de a lágyszárú növényzet is hamar élettérre talált a
tetőkön. Persze a víz is a legfelső lakásokba a panel hézagain át. De a
lehetőség adott volt. A korszerű lapos tetőket megfelelően szigetelve,
napjainkban középületeken nálunk is tömegesen alkalmazzák a tetőkerteket. Az
új, korszerű építőanyagok megjelenésével, azonban magunk is kialakíthatunk
épülő vagy akár meglévő épületünk tetején zöldtetőt, vagy tetőkertet.
Zöldtető és tetőkert
Amennyiben zöldtetőt vagy tetőkertet szeretnénk épületünk tetején kialakítani,
akkor rögtön az alapkérdés merül fel bennünk. Azaz, csak természet közeli
állapotú, növényekkel benőtt tetőt szeretnénk kialakítani , vagy az emberi
tartózkodásra szolgáló haszonkertet kívánunk a tetőre áthelyezni. A döntésünkhöz
az alábbi szempontokat mérlegeljük: a rendszeres tartózkodásra nem alkalmas
természetes zöldtetőt 0-25° lejtésszögű tetőre, lapos tetőre, és közepes
lejtésű tetőre egyaránt kialakíthatunk.
Az állandó tartózkodásra is alkalmas tetőkerteket csak a közel sík (0° és max.
10° lejtésű) tetőszerkezeten tudunk kialakítani. A zöldtetők tömege
négyzetméterenként 0,5-2,0 kN között mozog, míg a tetőkerteké jóval nagyobb,
2,5-15 kN/m2 tömeggel terheli a tetőszerkezetet. A zöldtetők, ún. extenzív
hasznosításúak, azaz a helyi éghajlati viszonyoknak megfelelő, önfenntartó
növényzettel telepítjük be azokat. A tetőkerteket a használati igényeknek
megfelelően kialakított intenzív módon gondozott növényzettel hasznosítjuk.
Ebből adódóan a zöldtetők szerkezeti magassága csak 10-15 cm, míg a tetőkerteké
az intenzív kezeléshez szükséges vastagabb talajréteg miatt 25-100 cm. Amíg a
zöldtetőkön lévő vegetáció a természetes csapadékból táplálkozik, addig a
tetőkerteket megfelelően kiépített rendszerrel öntözni kell.
A zöldtetők vékony, növényekkel benőtt talajrétege az eróziós hatásoknak
ellenáll. A tetőkertek vastag talajrétegét a lemosódás ellen, külön szerkezetekkel
kell megvédeni. A természetes állapotú zöldtetőkön csak a szárazságtűrő, a
környezethez alkalmazkodó növényekből álló vegetáció tartható fenn. Ezzel
szemben a rendszeres kezeléssel fenntartott tetőkertbe dísz és haszonnövények,
kisebb fák is telepíthetőek . Összefoglalva: a zöldtető egy nem járható
tetőszerkezeten könnyen kialakítható, kevés kezelést igénylő, olcsó,
ökológiailag önfenntartó természetes védőréteg. A tetőkert rendszeres emberi
tartózkodásra is alkalmas, mesterségesen, magas költséggel kialakított és
fenntartott, sokoldalúan hasznosítható kis kert. Az elvi kialakításukban
hasonló, zöldtetőt illetve tetőkertet mindkét esetben a tetőszerkezetre
telepítjük.
Szerkezeti felépítés
A sok hasonlóság mellett, a döntő különbség a két rendszer tömege között
adódik. Míg a zöldtetőket akár egy fa szerkezetű melléképület tetején is
kialakíthatjuk, addig a nehéz tetőkerteket csak vasbeton vagy fém
tetőszerkezetű épület képes hordani. Így a környezetbe illő ökológiailag
önfenntartó zöldtetőket a hétvégi házak, kerti épületek tetején lehet
elsősorban megvalósítani. A tetőkertek pedig a város épített környezetébe
kialakítva csempészik be a természetet. A szerkezeti felépítés különbözősége
tehát az épület tetőszerkezeténél mutatkozik. A kialakítás elve innen azonos .
A tetőszerkezet felső síkjára helyezzük el a gyökérálló vízzáró szigetelést .
Ennek védelmére fektetjük le a mechanikai hatásoknak ellenálló védőréteget . A
védőréteg felett helyezkedik el a szivárgó réteg, mely a növények locsolásából
illetve a csapadékból származó többletvizet összegyűjti és tárolja . A
termőrétegtől választja el a szerkezetet a szűrőréteg , mely a talajrészecskék
bemosódását akadályozza meg, végül következik az ültetőközeg , melynek
vastagsága a zöldtetőknél 5-10 cm, a tetőkerteknél akár 100 cm is lehet. Az
ültetőközegbe kerülnek a szerkezetet élővé tevő növények .
Az egyes rétegek anyagai, kialakítása az alábbi: a gyökérálló vízzáró
szigetelés többnyire PVC, ritkábban gumi alapanyagú, egymáshoz vízzáróan
rögzített sávokból kerül kialakításra 1~2 mm vastagságban. A gyökérvédelmet a
vele együtt, föléje fektetett 0,2~0,4 mm vastag üvegszál-erősítésű polietilén
fátyol biztosítja. A tetőszerkezetre fektetett szigetelést esetenként vízzáró
rögzítő rétegbe (bitumen emulzió, vinil ragasztó stb.) fektetik. A mechanikai
védőréteg a vízszigetelést védő, rothadásmentes textília, műanyagszövet, melyet
a szigetelésre terítve, átfedéssel fektetünk le. A 300~500 g/m2 súlyú
védőrétegek a megfelelőek.
A szivárgóréteg gyűjti össze, majd vezeti lassan le a feleslegeges csapadék és
öntözővizet. Emellett nagy térfogata miatt hőszigetelési szerepe is van. A
polisztirol (vagy polietilén) anyagú, formapréselt 1~2 m2-es tálcákból álló
szivárgóréteg gyártmányokból igen sok változat kapható. A víztároló kapacitásuk
20~110 l/m2 alapján lehet a különböző feladatra a legmegfelelőbbet
kiválasztani. A rögzítésüket a beépített talaj súlya biztosítja, építéskor ideiglenesen
védeni kell a sérülésektől a tálcákat.
A szűrőréteget a szivárgó és a növények ültetőközege (talajréteg)
elválasztására építjük be. Ezzel akadályozzuk meg a talajszemcsék kimosódását.
A rothadásmentes műanyag-textíliából (geotex fátyol), vagy filcből kialakított
100~150 g/m2 súlyú réteget sávokban, átfedéssel fektetjük a szivárgórétegre.
Az ültetőközeg vagy termőréteg (talaj) a betelepített növények életét
biztosítja. A zöldtetők esetén pár cm vastag réteg ültető tálcákban,
konténerekben, a betelepített növényekkel együtt kerül elhelyezésre. A
tetőkertek esetén a rengeteg fajtájú és (gyártmányú), előre összeállított
ültetőközeg közül lehet az ültetni kívánt növényeknek a legmegfelelőbbet,
kiválasztani. A termőközeg vastagsága fás szárú növények alkalmazása esetén az
1 m-t is elérheti. Az ilyen vastagságú és a meredek tetőkre helyezett
termőréteget az alá helyezett elmozdulást gátló fa vagy műanyag
rácsszerkezettel kell biztosítani.
Végül az egész szerkezet lényegi része a növényzet kerül telepítésre . A
zöldtetők esetében szárazságtűrő, melegkedvelő, éghajlatunkon legalább részben
örökzöld fajokból válaszszuk ki a növényeket. A varjúháj (sedum sp.) és
kövirózsa (sempervivum sp.) fajok a legmegfelelőbbek, melyeket fűfélékkel,
virágos növényekkel elegyíthetünk. A tetőkertek esetében sokkal nagyobb a
választási lehetőségünk, a nagytermetű, fás szárú, és a kimondottan
árnyékkedvelő növények kivételével az igényeinknek legmegfelelőbb növény
együttest telepíthetjük. Azonban ezeket a tetőkerteket állandóan gondozni és
rendszeresen öntöznünk szükséges. A hatalmas választék miatt kérjük ki a
szakember véleményét, vagy ássuk be magunkat a kitűnő szakkönyvekbe. Az egyes
szakcégek a növényeket is előre telepítve hozzák forgalomba.
A felsorolt szerkezeti elemeken kívül még sok szerkezet segíti elő a felesleges
csapadékvíz elvezetését, a tűz- és szélvédelmet, a tetőkertek esetében a
közlekedést, tartózkodást és a balesetvédelmet. A tetőkerteknél a téli
hóeltávolítást is meg kell esetenként oldani.
Az eddig felsorolt esztétikai és hőtechnikai előnyökön kívül a csupasztetőkkel
szemben a zöldtetők és tetőkertek a csapadékvíz-szigetelő rétegeket is
eltakarják. Így azokat a napsugárzás káros hatásától, a mechanikai sérülésektől
is megvédik. Emellett a csapadékvíz időszakos tárolásával a környezetet a nagy
intenzitású csapadékok kedvezőtlen hatásaitól mentesítik. A telepített
növényzet oxigéntermelése, por és zajvédő hatása a környezet ökológiai
helyzetét javítja, és életlehetőséget biztosít rengeteg élőlény számára is.
Zöldtetők kialakítása
Zöldtetőket azok kis tömege miatt kis teherbírású fa szerkezetű tetőre akár
utólag is telepíthetünk. A munkák megkezdése előtt az anyagbeszerzés, a
növényzettelepítés és nem utolsósorban a tető terhelhetőségének lehetőségeit
gondosan vizsgáljuk meg. Amennyiben döntöttünk és beszereztük az össze
szükséges anyagot, nekikezdhetünk a munkának (5). Először a meglévő (vagy új)
tetőszerkezetet gondosan ellenőrizzük. A vízzáró és teherviselő elemeket
100%-os állapotba kell hoznunk. Ezután mind az új, mind a meglévő tetőszerkezet
felületére a vízzárást és gyökérvédelmet biztosító réteget fektessük le,
alulról felfelé haladva. A bitumenemulzióba vagy egyéb ragasztóba fektetett
rétegek átfedését kellő mértékben biztosítsuk. A műanyag fólia sávokból a
helyszínen összehegesztett szerkezeteknél lehetőleg meleg, szélmentes, száraz
időben végezzük a munkát. A tetőre fektetett sávokat alulról felfelé haladva
tegyük egymásra. A kellően felmelegedett anyag a tetőre tökéletesen rásimul.
Ezután végezzük el nagy gondossággal a sávok hőlégfúvós (vagy elektromos)
összehegesztését. A gyökérvédő üvegszál-erősítésű fátyol elhelyezésénél
használjunk kesztyűt, zárt ruházatot, és légzőmaszkot. A sávokat itt is átfedéssel
fektessük le, és ideiglenesen rögzítsük azokat.
A mechanikai védőréteg elhelyezése előtt és közben a szigetelésre fektetett
pallókon, járófelületen közlekedjünk. A védőréteget tekercsben helyezzük a
tetőre, és a szigetelés sávjaira merőlegesen, átfedéssel fektessük le, majd
rögzítsük egymáshoz. A védőréteget - elkészülte után - szintén rögzítsük
ideiglenesen a már kész szerkezethez.
Ezután helyezzük el a tálcákból előregyártott, kasírozott lapokból álló
szivárgóréteg elemeit. Az elemeket gyártmánytól függően különböző megoldással
lehet egymáshoz rögzíteni. A szivárgórétegen csak járószerkezet (palló,
járólap) közbeiktatásával mozogjunk, mert az elemek könnyen sérülnek. Az
esetleges szélhatásoktól ideiglenes rögzítéssel védjük a réteget.
A szivárgóréteget takaró szűrőfátyol sávok textil vagy műanyagszálakból szőtt
könnyű anyagok, ezért leterítés közben az elmozdulás ellen rögzíteni kell
azokat. A megfelelő takarásról itt is gondoskodjunk. Lehetőleg a szivárgóréteg
fektetési sávjaira merőlegesen helyezzük el a szűrőanyagot. Ezt folyamatosan
kövesse az akár jelentős mennyiségű (1 m3/m2!) termőközeg, talajréteg
elhelyezése. A nagy tömegű földet építési lift, vagy rakodógép segítségével
emeljük a tetőszerkezetre, majd azt gumikerekű talicskával a szivárgórétegre
fektetett járópallókon közlekedve alulról felfelé haladva szállítsuk, és kézi
lapátolással, gereblyézéssel, rétegenként terítsük el. Az egyes gyártók
előírásainak megfelelően tömörítsük a behordott anyagot. Ez a munkafázis az
alkalmazott eszközök miatt fokozottan balesetveszélyes, nagy körültekintéssel a
szabályok betartásával végezzük csak a munkát!
A szükség szerint alkalmazandó, a talajréteg megcsúszást, kimosódását, gátló
rácsszerkezetet a szivárgóra fektetve és a tetőszerkezetbe kötve helyezzük el,
a termőréteg felhordása előtt. A tetőszerkezeten kialakított zöldtető és
tetőkert szélein 30 cm; a kémények, tetőablakok körül 50 cm; a határos épületek
felé pedig 100 cm széles, nem éghető anyagból (kavicssáv, betonlapok stb.)
kialakított tűzvédő-sávot kell beépítenünk.
Az állandó tartózkodásra alkalmas tetőkertek szélein az Építési Szabályzatban
előírt korlátokat, mellvédeket kell elhelyezni. Emellett csúszásbiztos
járófelületeket, fedett vízelvezető-csatornákat elhelyezve kell a tetőkertben a
közlekedést biztosítani . Külön figyelmet kell fordítani az elektromos
légvezetékek, egyéb kábelek, antennák elhelyezésére, kiváltására is. A tetőkert
megközelítést szolgáló lépcső vagy lift szerkezetet tűz, csapadék és szélvédő
ajtóval kell lezárnunk.
A zöldtetők esetében a tűzvédelmi előírások a tetőkertével megegyezők. Az eseti
közlekedést (javítás, karbantartás) csúszásmentes járólapokkal kell
biztosítani. A többlet csapadékvíz elvezetését a tetőszerkezet meglévő
csapadékcsatorna hálózatába kötve, vagy az öntözési újrafelhasználáshoz
ciszternákba összegyűjtve lehet kezelni. A tetőkertek és zöldtetők felületére
ideálisan elhelyezhetők a napkollektorok és napelemek is.
Az építési, szerkezetkialakítási munkák után végre eljutottunk az igazi célig,
a tetőszerkezetnek növényekkel való betelepítéséig. A növényzetet a zöldtetők
esetében gondos előtanulmányozás után kell kiválasztanunk, ugyanis az
ökológiailag önfenntartó zöldtetőn csak az épület éghajlati környezetébe illő
növényfajok telepíthetők, illetve tarthatók fenn. Nálunk elsősorban szárazság
és meleg tűrő fajokból állítsuk össze a növénytakarót. Kivétel ez, alól a
középhegységek területén kialakítandó zöldtetők növényzete, ahol a nagyobb
csapadékmennyiség és a hűvösebb éghajlat miatt réti növények is számításba
jöhetnek.
A zöldtetők növényeit a forgalmazók tálcákon, apró fólia konténerekben
előnevelve árusítják. Ezeknek a növényeknek nagyobb a megeredési esélyük. A
tálcák, konténerek körülötti részt kaviccsal, murvával borítsuk. A betelepített
növényzetet ezután nem szükséges kezelnünk. Amennyiben megfelelően választottuk
ki a növényeket azok ökológiailag önfenntartó rendszer, alkotnak. A számba
jöhető fajok:
- varjúhájfélék (Sedum sp.);
- kövirózsafajok (Sempervivum
sp.);
- kakukkfű (Thymus);
- szurokfű (Origanum);
- madárhúr (Cerastium);
- csenkeszfélék (Festuca sp.);
- tatárvirágfélék (Iberis sp.);
és még több
szárazságtűrő növényfaj. A tetőkertek esetében az előnevelt gyeptől, az évelő-
és haszonnövényeken át a konténerben nevelt dísznövényekig és kisebb fákig
egyaránt telepíthetők. A tetőkert tervezése során jó kikérni a kertész
szakemberek vagy a forgalmazók tanácsát is. Sok tetőkertben vízmedencéket,
szökőkutakat is elhelyeznek, az emberi tartózkodásra szolgáló tetőrészek mellé.
|