Színezővakolatok és homlokzatfestékek
Épületeink homlokzatai
több feladatot látnak el egyszerre: Egyrészt az esetek többségében esztétikai
élménnyel szolgálnak szemlélőjüknek, ízlésesen illeszkednek környezetükbe,
másrészt védelmet nyújtanak az időjárás viszontagságaival szemben. A helyesen
megválasztott színek és díszítőelemek tükrözik a ház belsejét, de árulkodnak
annak rendeltetéséről is. A homlokzatok kialakítása számos módon történhet,
ilyenek többek közt a vakolás és a festés.
Az átgondoltan megválasztott
színek és vakolási technikák fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni.
Jártunkban-keltünkben egyre gyakrabban találkozunk olyan lakó- és
irodaházakkal, amelyek festésénél nyilvánvalóan figyelmen kívül hagyták az
épület stílusát, környezetét és még számos szempontot. A tulajdonos vagy az
építtető egyedül az aktuális „divat” szerint választott a színpalettából.
Természetesen a szín csak az egyik fontos szempont amikor vakolóanyagot
választunk, a lényeg – mint sok más helyen – itt is láthatatlan.
Színező vakolatok
Pár évtizeddel ezelőtt
hazánkban még ismeretlen volt az előkevert vagy zsákos kiszerelésű vakolóanyag.
Az oltott mészből, homokból, cementből, kőporból házilag kevert vakolatok
pontos összetételét csak a mesteremberek ismerték. A habarcsot az építkezés
helyszínén keverték össze a festékkel, amely eljárás nem garantálta sem a
felhasznált anyagok minőségét, sem pedig a színek egységességét. Mindezen
bizonytalanságok számos bosszúságot okoztak megrendelőnek és kivitelezőnek
egyaránt.
Napjainkban a kész vakolatokat forgalmazó cégek széles skáláját kínálják a
különböző összetételű és színű burkolóanyagoknak. A vakolat kifejezés
tulajdonképpen egy több elemből álló rendszert takar. A kész tégla- vagy
betonfalra alapvakolat kerül, amelynek felületét olyanra képezik ki, hogy az
alkalmassá váljon a külső, (színező) vakolat fogadására. A köznyelvben sokszor
keveredik a nemes- és a vékonyvakolat fogalma. A legegyszerűbb, mindenki által
érthető különbség, hogy a zsákos anyagok a nemes, míg a vödrösek a
vékonyvakolatok.
A vakolóanyagok fontos fizikai jellemzőkkel rendelkeznek: ilyenek a
lélegző-képesség, vízállóság, gombaállóság, hőszigetelő-képesség,
repedés-áthidalás illetve a rugalmasság. Az említett tulajdonságokat nagyban
befolyásolja a vakolóanyag összetétele. A klasszikus cement és mész összetételű
vakolatok mellett elterjedtek a korszerű, szilikongyanta kötőanyaggal
rendelkező, jó páraáteresztő és portaszító tulajdonságokkal rendelkező anyagok
is. Szintén minden nagyobb építőanyag-gyártó termékei között megtalálhatók a
diszperziós kötőanyagot tartalmazó vakolatok, melyek páraátengedési
tulajdonságai a leggyengébbek.
Ha egy adott vakolóanyag jellemzőire vagyunk kíváncsiak, könnyű dolgunk van,
mert a neves gyártók részletes leírásokkal szolgálnak termékeikről. A színt adó
nemesvakolat – akárcsak a régi, kőporos változat – fröcskölt, dörzsölt illetve
kapart felületű lehet. Ez a sorrend egyben az árat is jelöli. A fröcskölt
vakolat elsősorban felújításokhoz javasolt, a dörzsölt és kapart felület
teljesen új alapvakolatot kíván. Cégektől és vakolattípusoktól függően 30-40
alapszín közül válogathatunk, de az esetek nagy többségében lehetőség van
színkeverésre is, ez esetben azonban sok gyártó megszabja a legkisebb
rendelhető mennyiséget. Nem árt tudni, hogy az árak, árnyalattól függően, akár
nagyságrendileg is különbözhetnek.
A színezők használata
Amennyiben kiválasztottuk,
hogy milyen struktúrájú-, színű- és összetételű színezővakolatot szeretnénk
házunk falán látni, jöhet a megvalósítás. A munka megkezdése előtt részletesen
olvassuk el a gyártó ide vonatkozó tanácsait és utasításait!
Akár régi, akár új alapvakolatra kerül színezőnk, a korábban elkészült
felületeknek megfelelően szilárdaknak és jó minőségűeknek kell lenniük,
különben a következő rétegek nem tudnak kellőképpen tapadni, és emiatt rövid
időn belül repedések keletkezhetnek, leválhat a vakolat. Bizonyos
vékonyvakolatok előzetesen simítóvakolat felhelyezését követelik meg. A színező
felhordása történhet kézzel illetve gépi szórással is.
Száradás tekintetében a vakolatvastagság minden egyes milliméterére 1 nap
száradási időt kell számolni. Minél nagyobb egy vakolat mésztartalma annál
hosszabb ez az idő, ellenben a magasabb gipsztartalomnál a száradás gyorsabban
megy végbe. A vakolás minőségét nagyban befolyásolják az időjárási hatások is,
téli vakolásnál alapszabály, hogy az alapfelület és az anyag hőmérsékletének is
50 °C felett kell lennie. Ha a technológiai utasítás úgy rendeli, szükség lehet
az előnedvesítésre ill. a vakolat nedvesítésére is. Erős napsugárzásnak kitett
házfelületeknél szerencsés az állványzati védőháló alkalmazása.
Homlokzatfestékek
A jó minőségű
színezővakolatok akár 20-30 évig is őrzik színüket és előnyös tulajdonságaikat,
egy idő után viszont elkerülhetetlenné válik a vakolat felújítása, újrafestése.
A homlokzatfestés – anyagában nem színezett vakolat használatakor – új ház
esetén is téma lehet. Frissen vakolt felületen a homlokzatfesték azonban csak a
vakolat teljes átszáradása után alkalmazható. A festékek kiválasztáskor a
színen túl más szempontokat is figyelembe kell venni. Léteznek kültéri
festékek, amelyek nem alkalmazhatóak olyan falfelületen, ami eredetileg
diszperziós anyaggal lett lefestve. Ennek a fordítottja is igaz, az eredetileg
„lélegző” vakolat esetén sem célszerű a diszperziós festék alkalmazása, hiszen
ezzel megszüntetjük a fal természetes légáteresztő képességét. A homlokzati
festékek – azon túl, hogy kellemes külsőbe burkolják házunkat – a vakolat
élettartamát is meghosszabbíthatják, ugyanis az öregedés révén keletkező
hajszálrepedésekbe nem tud bejutni a csapadékvíz.
A festés megkezdése előtt a vakolat hibáit glettanyaggal, habarccsal ki kell
javítani, a pergő részeket pedig el kell távolítani. Hasonlóan a
színezővakolatokhoz a festék felhordása történhet ecsettel, hengerrel illetve gépi
szórással. A gyártók általában két réteg felhordását javasolják, a második
réteg felvitele előtt pedig 2-10 óra száradási idő ajánlott, márkától függően.
Az egybefüggő, egyszerre látszó felületekre célszerű azonos gyártási dátumú
terméket felvinni.
Általános tanácsok
A festékek gyártásával és
forgalmazásával foglalkozó cégek nem győzik hangsúlyozni, hogy a boltokban
található színskálák tájékoztató jellegűek. A színeltérések egyik oka, hogy a
festék, száradása közben néhány árnyalatnyit változhat. Szintén érdemes szem
előtt tartani, hogy ugyanaz a szín teljesen más hangulatot kölcsönöz házunknak
borús, illetve ragyogóan napos időben.
Amire még fontos figyelni a szín kiválasztásánál, az a homlokzat felületi
kiképzése. Egy adott színű festék ugyanis egészen más képet mutat egy közel
sima, illetve egy erősen strukturált, pl. kapart felületen. A színek helyes
kiválasztásával előnyösen kiemelhető a ház esetleges tagoltsága is. Az összes
eddig említett szempontot illetően érdemes kikérni gyakorlati szakember véleményét.
Ha van rá lehetőségünk, próbáljuk meg már elkészült házak között megtalálni a
nekünk tetsző színárnyalatot, ez mindenképp közelebb lesz a valósághoz. A
tervezők véleménye szerint a családi ház homlokzata akkor jó, ha nem tűnik ki
környezetéből, megjelenésében harmonikusan illeszkedik az utca hangulatához és
a szomszédos épületekhez.
Egy település arculatának megtervezésekor vagy annak megőrzése érdekében az
önkormányzatok többnyire előírják a homlokzat magasságát és olykor anyagát is.
Különösen igaz ez a műemléki védelem alatt álló házak esetén, ahol egy
esetleges felújítás során alkalmazható színek és beavatkozások is pontosan
rögzítve vannak. Szerencsére a nagyobb festékgyártók erre is gondolnak,
legtöbbjük termékskáláján megtalálhatóak a kimondottan védett házakhoz illő,
visszafogott, kellemes pasztellszínek.
Szín + hőszigetelés
Az épület színezésénél olyan
terméket kell választani, amely minőségében, szín- és struktúraválasztékában
elképzeléseinkre és lehetőségeinkre kompromisszumok nélkül a legmegbízhatóbb
megoldást adja.
A hőszigetelőrendszerrel rendelkező homlokzatoknál meghatározott szabályokat
kell figyelembe venni. Sötét színű homlokzatok erősebben felmelegednek, és
jobban magukban tartják a hőt, mint a világos színűek, ezért a nap folyamán
történt tartós felmelegedésből, valamint az éjszakai lehűlésből, vagy hirtelen,
váratlan esőből eredendően nagyobb feszültségek jelentkezhetnek a
homlokzatfelületen. Következésképpen nem ajánlatos sötét intenzív színt
választani hőszigetelő rendszerek fedővakolataként.
Ásványi, szilikát, szilikon és extrafinom vakolatok esetén a fényvisszaverődési
értéknek 30% fölött, műgyanta vakolatok esetén 25% fölött kell szerepelnie.
Sötétebb szín használata akkor lehetséges, ha százalékos aránya a
homlokzatfelületen a 10%-ot nem haladja meg, pl. homlokzati elemek, díszítések,
kisebb felületek esetén. A fényvisszaverődési értékeket és a teljes színskálát
a gyártó cégek színkártyáiban meg lehet tekinteni az építőanyag-kereskedésekben
vagy kivitelező vállalatoknál.
|