Melyek a jellemző feladatok, tevékenységek
ebben a szakmában?
Megnézted-e
egyszer is hogyan épül fel a ház a szomszédodban, illetve hogyan nő ki egyik
napról a másikra a bevásárló központ épülete a földből, hogyan kerülnek rá a
díszítőelemek? Megfigyelted-e az építkezéseken tevékenykedő embereket, akik
nagy zsalutáblákat mozgatnak, betont öntenek, vasszerkezeteket szerelnek,
díszítő műkő elemeket készítenek? Ők a napi rutinfeladatukat végző beton- és
vasbetonkészítők. Az első pillanatra egyszerűnek tűnő tevékenységek sok apró,
összehangolt feladatból áll össze. A munka végzésére azok alkalmasak, akiket
munkahelyükön betanítottak, illetve akiket szakképző intézményekben
felkészítettek erre.
Ellentétben más építőipari foglalkozásokkal, ahol az
építőanyagokat (kövek, téglák, fa, tetőfedő anyagok, stb.) készen szállítják az
összeszerelés helyére, a műkő-, a beton-, illetve vasbetonkészítő maga állítja
elő építőanyagát. Ma már általánosan elterjedt építőanyag a beton vagy a műkő
(például: legismertebb fajtája a műmárvány). A szakmunkásoknak idomulniuk kell
a váltakozó építkezési helyekhez és elvárásokhoz, az új technológiákhoz, így jó
műszaki érzékkel kell rendelkezniük.
A betont különböző módon használják. Építési tervek
alapján a magas- és mélyépítők, kőművesek, burkolók, épületszerkezet-gyártók,
útépítők, hídépítők, vasútépítők különféle speciális szerkezeteket készítenek
belőle. Ezért mára a beton- és vasbetonkészítőknek lényegesen kitágult a
tevékenységi körük, és a műkő, a beton és a vasbeton gyártása és szerelése
mellett a fent említett szakmai területekre is rálátásuk kell legyen.
A szakképesítés alapján művelhető szakma megnevezése is
sokat változott az évek folyamán. Az alapfokú iskolai végzettségre és a szakmai
alkalmassági követelményekre alapozott beton- és vasbetongyártó, illetve
betonelemgyártó, valamint a betonelem-gyártó gépkezelő szakképesítéseket
felváltották a magyar Országos Szakképzési Jegyzékben egyfelől a „műkőkészítő”,
másfe-lől a „vasbeton- és műkőkészítő” iskolarendszeren kívül, nem
szabályozott, illetve 2 éves időtartamra szabályozott képzési idővel
megszerezhető szakké-pesítések.
Aszerint,
hogy milyen erősnek, teherbírónak kell lennie az építménynek, vagy annak
bizonyos részének a vasbeton- és műkőkészítők acélból készített elemeket
(acélsodrony darabokat, acélszelvényeket, acélrácsot, stb) tesznek, fektetnek a
zsaluzásba, hogy a beton ezek köré kössön, szilárduljon meg. Így készül az ún.
vasbeton és innen ered a vasbetonkészítő elnevezés, amely a vasbetont
előállító, szakképesítéssel rendelkezőket illeti meg. Ezeket az acélrészeket
méretre kell vágni, szükség szerint meg kell hajlítani vagy be kell kötni, be
kell igazítani a zsaluba.
A műkőkészítők, illetve a vasbeton készítők megnézik az
építkezési terveket és a díszítési terveket, előkészítik a terepet és a
zsaluzáshoz szüksé-ges anyagokat, elhelyezik a zsalukat, majd betöltik a
betont, vagy elkészítik a műkő előállításához szükséges formákat és a keverék
előállítása után formába öntik azt, hagyják megszilárdulni és az épület készre
dolgozásakor szerelik. Így alakulhat ki a beton megszilárdulása („megkötése”)
után az építmény szerkezete, formája, illetve így kerülhetnek az épületekre a
tervezés szerinti díszítőelemek.
A beton, illetve vasbeton előállításához - mint
főtevékenységhez – kapcsoltan elmondható, hogy természetesen nem elegendő a
betont egyszerűen a zsaluzásba önteni, és megkötni hagyni. A betonkeveréket
tömörítik, a felületeket simítják. Ha a beton megkötött, a zsaluzást
eltávolítják és ekkor már egyszerű szemrevételezéssel, látható milyen minőségű
munkát végzett a vasbetonkészítő.
Érdekességként megemlíthető, hogy gyakran a szigorú
szilárdsági, terhelhetőségi előírások megkövetelik a betonelemek műszeres
vizsgálatát. Ezt mind új építkezéseken, mind már működő építményeken
időszakosan végzik. Példaként említem meg a hidakat, az atomreaktorok
szarkofágjait (a reaktort védő vastag falú betonépítmény), stb.
A betonkeverő berendezéshez szükséges adalékanyagokat
(homok, kavics) szemcsenagyság szerint az építkezés területén külön tárolják.
Földgyalukkal (ezek mechanikus lapátok) az adalékokat a betonkeverő géphez
szállítják. A cementet a cementsilóból a betonkeverő gépbe - kimért
mennyiségekben – adagolják. A betonkeverőn lévő vízórával mért, a
betonkeverékhez szükséges (számítások alapján megállapított) vízmennyiséget a
keverékbe adagolják. Az összekevert betont építődarura szerelt tartályokban
viszik a beépítés helyére, vagy csővezetékeken keresztül – betonszivattyúkkal -
szivattyúzzák a zsaluzásba. (Ez utóbbi megoldást az alacsonyabb építmények
esetében – általában négy emelet magasságig - alkalmazzák.)
Nagyobb objektumok esetében a betont transzport-betonművekben,
speciális nagybeton-keverőgépekben állítják elő, és az építkezés helyszínére
speciális betonszállító teherautókban szállítják. A betont az építkezés
helyszínén aztán az előbbiekben említett módon (daruval, betonszivattyúval,
stb.) szállítják a megfelelő felhasználási helyre.
Csak kisebb objektumoknál történhet meg az, hogy az erre szakosodott
munkaerő helyben készíti a betont.
A műkőkészítő és vasbeton- és műkőkészítő szakmákhoz
kapcsolható legfontosabb feladatok:
¨előre gyártott vagy helyszínen készített
épületszerkezetek, szerkezeti részek, műkő díszítőelemek és egyéb műkő termékek
előállítása, elhelyezése, beépítése, gyártási sablonok, öntőformák, zsaluzatok
készítése, szerelése, műkő szerkezetek felújítása, cseréje, javítása, idegen
anyagok beépítése;
¨építési tervdokumentációk, rajzok és utasítások
alapján, telepített előregyártó üzemekben vagy az építkezések helyszínén
készített betonból, illetve vasbetonból épületek és építmények (a magas és mélyépítést
lefedve: lakóépületek, közművek, ipari és mezőgazdasági létesítmények, utak,
hidak, felüljárók, stb.) előállítása, ezek szerelése és karbantartása.
A műkő- és a
vasbetonkészítéshez kapcsolódófőbb
tevékenységek:
¨előkészítő munkák (mint például: a gépek
működőképességének ellenőrzése, a szerszám-készlet átvizsgálása, hatósági
előírások alapján az építkezés helyének kialakítása és biztosítása, ehhez
kapcsoltan esetlegesen kerítés építése, lezárások, közlekedési jelek,
világítások, egyéb figyelmeztető berende-zések felállítása, a munkahelyi raktár
és az egyes építőanyagok, gépek és készülékek tárolóhelyeinek, valamint a
munkahelyeknek a berendezése, az energia és a víz biztosítása, az építőanyagok
leszállításának ellenőrzése, a munka-, a védőállványok felépítése, a gépek és a
daruk leszállítása, felállítása, stb.),
¨talaj-előkészítés (mint például a munkatér
kialakítása gépekkel vagy kétkezi munkával),
¨a munkatér víztelenítése,
¨zsaluzások, illetve a formák kialakítása,
megépítése,
¨a boltozat- és a támasztóállványok építése,
¨a vasalat előállítása,
¨a beton vagy műkő előállítása, vagy helyszínre
szállíttatása,
¨betonozás, műkőöntés,
¨kizsaluzás, forma eltávolítása,
¨tömítés, szigetelés,
¨betonból vagy műkőből készült homlokzati elemek
előállítása és elhelyezése,
¨beton-, illetve műkőszanálás (felújítás, csere,
javítás).
A két szakmára vetítve a tevékenységi súlypontok az
alábbiak:
¨zsaluzások, formák építése,
¨acélvasalatok és hálók hajlítása, összefonása és
beépítése,
¨betonozás, műkőöntés,
¨kizsaluzás, forma elbontása és a beton vagy műkő
utókezelése,
¨az előre gyártott betonelemek, műkőelemek
szerelése.
Milyen anyagokkal, eszközökkel kell dolgoznia?
Az alábbiakban felsorolt anyagok és eszközök mind a
műkőkészítő, mind a vasbeton- és műkőkészítő szakmák gyakorlásánál
előfordulnak.
Munkadokumentációk
Írásos munkautasítások, építési tervek, vasalattervek,
zsaluzástervek, vasalatrajzok (lemezek, gerendák, födémek vasalásrajzai),
zsaluzásrajzok (alapok, támaszok, födémek, stb. zsaluzásrajzai), előre gyártott
vasbeton-elemek rajzai, a nagytáblás és vázas építési mód rajzai, egyéb
betonépület-részek rajzai, egyéb vázlatok, elszámolási dokumentációk.
Védő munkaruházat (tevékenység szerint különböző)
Védősisak, védőszemüveg, védőkabát, védőöv, kesztyű,
biztonsági cipő, stb.